Szeretetoldal!

"Az örök boldogság forrása..."

 

Szeretetoldalról:

 

A szeretet egy oly kis patak, mely vízének ki fogyni sosem szabad.

Minnél többet adsz a szeretetedből,

annál többet kapsz vissza.

Tehát, a legfontosabb,

adni, adni, adni,

és azt fogod

érezni,

hogy

a

SZÍVED CSORDULTIG TELE VAN

SZERETETTEL.

Ezzel olyan erőhöz jutsz,

amej soha ki nem apad, bármi

történjen veled, Te leszel a leg- leg,

erősebb ember, aki szembe mer állni

bármilyen nehézséggel. Bátran mehetsz

előre, fel a fejet, hisz a Te Szűzanyád

mindig vezet, hisz ott van veled,

átölel és követ, kell, hogy

ezt Te is érezzed!!

,Történet egy íróról:

Valahol Magyarország délkeleti táján, élt egy nagyon híres iró,

aki a feleségével boldog házasságban élt. Ez az író egyre népszerübb

sikeresebb ember lett, és egyre jobban ösztönözte a sok siker, hogy még több könyve jelenjen meg. Ezért éjt nappalá téve dolgozott, és egyre kevesebb ideje jutott a Feleségére, aki nagyon szomorú volt emiatt, ezért bánatában megbete-

gedett.Egy csúnya rákos betegség támadta meg. Mire Férje feleszmélt, már késő volt, így hiába vitte orvoshoz, nem tudták meg gyógyítani, és hamarosan belehalt ebben az alattomos betegségbe. Amikor megtörtént a temetés, haza-

ment a Férj és leült a Felesége ágyára, felvette a Felesége naplóját és bele

lapozott, olvassa, hogy 9- én bent volt nálam a Férjem, és én a menyország-

ban éreztem magam. Tovább lapoz, és ujra megtalálja a feljegyzett napokat

amikor nála volt és mikor volt boldog, és mikor boldogtalan.

Ekkor jött rá, hogy ő mit mulasztott, milyen nagy hibát követett el, ami jóvátehe-

tetlen. Kirohant a temetőbe és térdre roskadt a felesége sirja mellett és úgy

könyörgöt, hogy bocsássa meg a Felesége a mulasztásait, hogy nem tette boldoggá életében. Szivesen visszacsinálná, de ez már sajnos lehetetlen.

Mindene megvolt a Feleségének, hísz az anyagiakat beteremtette, csak az nem volt meg, amire a legjobban vágyott, nem kapott elég szeretetet.

Igen ilyen az élet, rohanunk, dolgozunk, küzdünk, hogy minden meg legyen,

közben nem gondolunk arra, hogy azt veszítjük el, ami a legfontosabb, és akik a legfontosabbak az életünkben. Hiszen sokszor elmondjuk, hogy nem a sirjára kell néki száz virág, hanem életében, néha egy- egy szál, és vele sok- sok szeretet.